2014. április 24.
Ejszakaim hidegek, esosek, reggelre csopog a viz mindenrol. Szerencsere a napfelkeltebol jutott egy picike melegseg, amitol elindultam. Par km mulva talaltam egy penztarcat, szetszort kartyakkal, ervenyes hitelkartyaval. Elmentem a rendorseg fele leadni, de alig kaptam meg. A falu lakoi zavarba jottek, hogy nem tudjak hol a rendorseg.
Ugy szamigaltam, hogy boven lessz idom Dunedinben nezelodni, de a bevezeto es kivezeto autopalyara tilos volt bringaval felhajtani, ezert nagyokat kerulgetve, megkesve hagytam magam mogott.
Ez itt mar tavolrol nezek vissza es lejtonek oltozok be. Felfele izzadok, es ha nem figyelek, akkor par km alatt ugy atfazom, hogy egesz ejjel vacogok.
Nos egy lusta, jelentektelen napnak is nevezhetnem, ha nem talalkozom a satorhelyen ezzel a bacsival es felesegevel. Lakoautojat o maga butykolte, csavarozta, szegecselte. Orakig beszelgettunk az elet ertelmerol, a mertektelen koltekezesrol majd kezdett gitarozni es enekelni.
My Location: S 45°42’56,62″, E 170°35’46,66″
Kobra Blogja 